Randi vagy kirándulás ötlet: Hajókázás a brnói víztározón 🚢

Az élet gyakran teljesen tervezetlenül hozza a legszebb élményeket. Amikor a férjemmel megtudtuk, hogy Brnóba kell mennünk, hogy felvegyük a nagybátyámat a reptéren, azt mondtuk, csináljunk belőle egy szép napot. A nagybátyám csak fél hétkor este érkezett, így támadt egy ötletünk. Mi lenne, ha kipróbálnánk egy hajókázást a brnói víztározón. Még sosem hajóztunk arra, szóval miért ne. 🙂

Már délelőtt elindultunk Jihlavából, hogy elég időnk legyen. Mielőtt még a vízhez értünk volna, előbb megebédeltünk a férjemmel. Sok év után tértünk vissza egy étterembe a víztározó közelében – La Corrida Bystrcben. Jó volt látni, hogy az étterem évek után is remekül működik, és épp egy kiváló ebédmenüjük volt.

Veveríig és vissza

Ebéd után a víztározóhoz értünk, ahol a parkolás ingyenes. Fogalmunk sem volt, milyen gyakran indulnak a hajók, vagy mennyibe kerül. Sőt, hogy egyáltalán hajózunk-e. De amikor megláttuk a sort a pénztárnál, világos volt, hogy hamarosan indul egy hajó.

A pénztárnál egy nagyon kedves és segítőkész fiatalember ült. Megkérdeztük tőle, hogyan működik a hajókázás, és hogy csak egy hajókirándulásra vágyunk, hogy tanácsot tudjon adni. Én pedig azt is megkérdeztem tőle, hogy hajózás közben nagyon hintázik-e a hajó. 😀 Azt mondta, szinte egyáltalán nem hintázik, és javasolt egy remek tervet: „Menjenek el a Veveří várig, ott szálljanak le, és üljenek fel a következő hajóra, ami hamarosan visszaindul.”

Így hát megfogadtuk a tanácsát, és jegyet vettünk. Az oda-vissza jegy 170 CZK-ba került személyenként, ami az összesen egy óra háromnegyedes hajókázásért szuper árnak tűnt. Rögtön a beszállóhely mellett egy kis boltot és mosdókat is észrevettünk.

A bystrci kikötő, ahonnan a hajók indulnak

✕ ❮

❯

Milyen a fedélzeten?

Egy csinos, kétszintes hajóra szálltunk, amelynek Bécs volt a neve (mellesleg szinte minden hajó itt Brno testvérvárosainak nevét viseli – mint Prága, Utrecht, Stuttgart vagy Dallas).

A bejáratnál két lány filctollal bekarikázta a jegyünket, és mentünk tovább. Vártunk valamiféle instrukciót – például, hogy ülve kell-e maradnunk, vagy sétálhatunk-e a hajón hajózás közben. De semmilyen instrukciót nem kaptunk, így egyszerűen mindent magunk fedeztünk fel. És kellemesen meglepődtünk.

Egy forró nyári napon az alsó fedélzeten meglepően kellemesen hűvös volt. A fából készült padok és asztalok leülésre csábítottak, és mi is kihasználtuk őket kicsit később. A hajón kerékpártartókat, babakocsihelyet, italokat és apró snackeket kínáló automatát, sőt még tiszta mosdókat is találunk.

A hajó fedélzete és belseje

✕ ❮

❯

A szabályzatban olvastam, hogy szájkosaras kutya is felszállhat a hajóra. És valóban, egy szőrös utas is velünk tette meg a visszautat. 🐕

Szőrös útitársunk

✕

Az abszolút kedvenc helyem? A hajó tatja. Az alsó fedélzetről egészen hátra lehet menni. Ott zúg a motor, a hajó mögött gyönyörű hullámok keletkeznek, szinte egyedül van az ember, van árnyék és remek kilátás. A tattól lépcsőn feljutunk a nyitott felső fedélzetre üléshelyekkel (néhány helyet még le is lehet foglalni). Egészen elöl, az orrban a hajó kapitánya be van zárva a kormányos fülkébe, de oda nem szabad bemenni. És a hajó tényleg egyáltalán nem hintázik. 🙂

„Ahóóój!”

A hajókázásnak fantasztikus hangulata volt. Valahányszor szembejövő hajóval találkoztunk, mindenki integetett és kiabálta: „Ahoj!” – ez szuper volt. És a hajók is mindig dudáltak egymásnak.

Úton a Veveří vár felé

✕ ❮

❯

Az egyik megállónál egy gyerekcsoport szállt fel a tanárnőjükkel, csak egy megállónyit utaztak, és a gyerekek rögtön megrohamozták az édességautomatát. Mi persze, mint mindig, felkészültünk – a hátizsákunkban volt elég víz és egy banán is. 🍌🙂

További megállók útközben – strandok és éttermek a víz mellett

✕ ❮

❯

Még egy apró gyakorlati tanács: a megállókat nem jelentik be a hajón! Nektek magatoknak kell figyelnetek, hol jártok, és esetleg a fedélzeten kifüggesztett térképet is figyelemmel kell kísérnetek, hogy tudjátok, mikor kell leszállnotok.

💡 Érdekességek a DPMB (Brno városi közlekedési vállalata) történetéből

Amíg hajóztunk, nem hagyott nyugodni a téma, és később utánaolvastam még a brnói hajóknak. A szolgáltatás már 1946-ban elindult itt. Egyedi, hogy az összes hajó itt tisztán elektromos, akkumulátoros meghajtással működik – így a hajókázás hihetetlenül csendes, környezetbarát, és semmi dízelszag nincs. Az idény itt általában áprilistól októberig tart, és Bystrctől egészen a végállomásig, Veverská Bítýškáig lehet hajózni (ami valamivel kevesebb, mint 10 km hosszú útvonal).

A hivatalos dpmb.cz weboldalon azt is olvastam, hogy akár az egész hajót is ki lehet bérelni egy privát ünnepségre vagy esküvőre, ami hihetetlen élmény lehet.

Számunkra ez egy gyönyörű, felüdítő nap volt. A fotók és videók nem tudják teljesen visszaadni azt a lelkesedést, nyugalmat, fantasztikus hangulatot és a hajat borzoló szelet. A férjemmel csodásan élveztük. 🙂

Ha romantikus randihoz vagy csak egy nyugodt családi kiránduláshoz kerestek ötletet, mindenképp próbáljátok ki a hajókázást a brnói víztározón. 🙂